Te voltál az első, akit igazán szerettem, És te voltál, aki kihasznált engem! Az oly sok szép napok és éjjelek, Mind-mind hazugság volt, akár a reggelek. Te voltál, kiért mindent megtettem, Ki fontosabb volt, mint az életem. Miért hazudtál annyi időn át? Nem szerettél és csak játszottál? Én mindent komolyan gondoltam, Hogy szerettelek, imádtalak, én nem hazudtam! Vége hát mindennek, napoknak és éjeknek, Összetörted szívemet, ezt helyrehozni nem lehet! Számomra már nem süt a nap, Számomra már nem dalolnak a madarak! Az éjszakai ég fényei kialudtak, És én még mindig vártalak. Hiányzol most is, és fáj hogy nem vagy itt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése