2010.06.25. Péntek

Ugye játszottál már a gondolattal,
Hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal?
Édes hangod a fülembe súgja:
Nem volt elég, csináljuk újra!

Nem kell más, én mint egy állat
elevenen felfalnálak,
Miközben szétszakítanál.
Nem kell más!
Én nem sokat kérek:
Nyelvem hegyén a véred,
Te pedig a torkom harapd át,
És nem kell más

Nem kell más, úgy kívánom a szádat,
Csókolni a kezed, a lábad,
Érezni a bőröd illatát,
Nem kell más
Jó a kocsiban, a kádban,
Jó a fűben, az előszobában
Nekem mindegy hol jön ránk

Nem kell más, úgy kívánom a szádat,
Csókolni a kezed, a lábad,
Érezni a bőröd illatát,
Nem kell más
Jó a kocsiban, a kádban,
Jó a fűben, az előszobában
Nekem mindegy hol jön ránk