2010.04.11. Vasárnap

Úgy teszek, mintha élnék.
Pedig csak egy baba vagyok.
A polcon ülve, szép ruhában..
Üres szemmel, merev háttal.
Érzéktelen mosolygással.
A távolba révedve lebénultan figyelek.
És jöttödre porcelán szívem megremeg.